A pálos rend egyik legfontosabb középkori kolostora és kiemelkedõ jelentõségû búcsújáróhely. A XIII. század végén alapított kolostor a XIV. században a rend központja lett, az Anjou uralkodók, Károly Róbert és Nagy Lajos király jelentõs adományokkal támogatta a rend budaszentlõrinci kolostorát is. A területén kialakított romkert az épületegyüttes legfontosabb részleteit mutatja be. A pálos rend középkori központi kolostora a késõközépkorban a fõváros közelében az egyik legjelentõsebb búcsújáróhely volt, messzeföldön ismert ereklyével.

Már a 13. században megtelepedtek remeték ezen a helyen és az itt álló kisméretû Szt. Lõrinc kápolna gondozását is egy remete látta el az akkor még a településektõl távol lévõ, erdõs területen. A kolostort az 1290-es években alapították Keresztúrról, és az 1300-as évek elején épült fel az elsõ kolostor, ahol már rendi káptalant is tartottak. A XIV. században a rend központja lett, az Anjou uralkodók, Károly Róbert és Nagy Lajos király jelentõs adományokkal támogatta a rendet és ezt a kolostort is.

A viszonylag kisméretû kolostor középkori történetében a legnagyobb változást az jelentette, amikor Nagy Lajos király itáliai hadjárata nyomán itt helyezte el az ott megszerzett Remete Szt. Pál ereklyét, a szerzetesség egyik legnagyobb alakjának maradványait. Ezáltal a Buda közelében fekvõ kolostor nagyfontosságú zarándok központtá vált. Ekkor építették háromhajós templomát és mellette egy külön kápolnát az ereklyék számára. A XV. században újabb bõvítések következtek, a kolostorszárnyat is érintve, egy újabb udvart kiképezve. Még a XVI. század elején is újabb építkezések kezdõdtek, amelyeket a török harcok szakítottak félbe, a szerzetesek 1527-ben már elmenekítették az ereklyéket, majd 1541-ben végleg elhagyták a kolostort.

A romok még jelentõs magasságban álltak a XVIII-XIX. században, feltárását 1847-ben Henszlman Imre kezdte meg, majd a II. világháború elõtt Garády Sándor folytatta. Azóta megszakításokkal a régészeti kutatások több fázisban is folytak. Az épületek maradványai romkertként megtekinthetõek a Budakeszi út 91-95. sz. alatt található erdészeti központ parkjában.