A Báthoriak birtokához tartozó Nyírbátorban a ferencesek korai jelenlétével számolhatunk, már a XIV. században letelepedtek. Elõbb az obszervánsok építettek maguknak kolostort, majd ennek alapjaira a XVIII. század közepén a minoriták emeltek kolostort és állították helyre a romba dõlt templomot. Temploma a késõ gótikus teremtemplomok egyik jelentõs példája.

Nyírbátorban feltehetõen már a XIV. században megtelepedtek az obszerváns ferencesek. A Papok-rétje mellett, a fõút mentén ma is fennálló kolostornak feltehetõleg XIV. századi elõzménye van. Valószínûleg a mai együttes helyén lehetett a korábbi szerzetesi épület, falainak felhasználásával épült fel a XVIII. századi épület.

Az obszervánsok kolostorát 1475-1485 között Báthori István erdélyi vajda alapította. 1493-ban fejezték be. A reformáció következtében a kolostor elnéptelenedett és pusztulásnak indult, 1566-ban végleg el kellett hagyniuk a szerzeteseknek. 1717-ben Kelemen Didák provinciális kérésére Károlyi Sándor megyei fõispán engedélyezte a minoriták letelepedését. 1718-ban megkezdték a romos templom helyreállítását, majd 1733-ban a kolostor építését. A ma is álló sekrestyét 1926-ban építették. A minoriták 1950-ig lakták a kolostort.

Temploma egyhajós elrendezésû nyújtott, sokszögzáródású szentéllyel. Terét egykor hálóboltozat fedte. Vaskos tornya ferences szokás szerint a szentély és a hajó találkozásánál áll. Oldalhomlokzatát a déli oldalon, a támpillérek ritmikus sorát megbontva óriási csúcsíves ablakok törik át. A nyugati homlokzatot csak egyetlen, nagyméretû csúcsíves ablak tagolja. Ez alatt nyílott az egykori gótikus fõkapu.

Az eredeti belsõbõl csak a hajót a szentélytõl elválasztó, csúcsíves diadalív maradt meg. Az egyszerû belsõben fokozottan érvényesülnek a gazdag díszítésû barokk oltárok és a szószék, melyek feltehetõleg egyetlen, egységes szellemben mûködõ mûhely alkotásai, és megfogalmazásuk a gótikára emlékeztet. Más mûvésztõl származik a fõ- és mellékoltároktól mind formailag, mind tartalmilag jelentõsen eltérõ, az orgonakarzat elõtt álló, a középkori misztériumjátékok komor hangulatát idézõ, Krisztus szenvedését örvénylõ szenvedélyességgel megjelenítõ Passió-oltár. E készíttetõjérõl – Krucsay Jánosról – Krucsay-oltárnak is nevezett oltár címeres felirata szerint 1731-ben készült.

A templom északi falához csatlakozó gótikus kolostor szárnyai kerengõvel körülvett, szabályos kvadrum köré szervezõdtek, a keleti szárny emeletes volt. Itt sorakoztak a szerzetesi lakócellák, valamint a káptalanterem. A kerengõt eredetileg keresztboltozattal fedték. Az északi szárny kétpilléres terme lehetett a refektórium (ebédlõ). Az U-alakban rendezõdõ barokk kolostor mai megjelenése visszafogott, homlokzatát vakolatkeretes ablakok törik át. A nyugati homlokzat közepén nyíló kõkeretes ajtó vezet az épület belsejébe. A terek barokk keresztboltozattal lettek ellátva. Az épületben 1959-tõl a nyírbátori Báthori István Múzeum mûködik.