A premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága a középkori Magyarországon. A XVIII. században jelentõsen átalakították az épületegyüttest, a templombelsõt jelentõs mûvészeti alkotások díszítik. Mai templom mellett található Csornai muzeum a rendház épületében kapott helyet, benne rendtörténeti kiállítás látogatható.

Azon kevés kolostoraink közé tartozott, amely középkori alapításától kezdve végig mûködött, a török korban is. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. Elsõ említése 1228-ból ismert. Az elõcsarnokban található XIII. századi Szent Mihály dombormû a kolostor korai idõszakának megmaradt emléke. 1578-ban újjáépítették, majd Haubt morva építész barokk stílusban átalakította 1774-86 között.

Fejlõdését ekkor II. József rendelete állította meg, aki feloszlatta a rendet. A rendtõl elvett épületegyüttest 1790-ben tûzvész is éri, majd 1802-ben, amikor a rend visszakapja kolostorát, újra helyreállítás kezdõdött. Az 1802 elõtti rövid idõszaktól eltekintve azon kevés kolostor közé tartozott, amely középkori alapításától kezdve végig mûködött, a török korban is. A premontrei rend a XX. században egyre nagyobb mértékben bekapcsolódott az oktatásba, 1947-ben itt indították meg a rend harmadik gimnáziumát. Az azonban alig egy éves mûködés után megszünt, amikor a rendet feloszlatták.

A templomhoz kapcsolódó rendház egy ideig a járási tanács épületeként mûködött, a rend 1989-ben tért vissza kolostorába. A kolostorépület tagozott homlokzatú, egyemeletes építmény. A templombelsõben található néhány jelentõsebb mûvészeti alkotás is, így az egy észak olasz festõ Szent Család képe, amely 1550 körül keletkezett, valamint Guido Reeni köréhez tartozó mester Szt. Sebestyén festménye.