A román stílusú együttes jelentõs Árpád-kori emlékeink egyike. A prépostságot a XII. század elején Könyves Kálmán király fivére, a tragikus sorsú Álmos herceg alapította. Alaprajzi elrendezésében és díszítésében a hasonlóan lombard igazodású cseh és lengyel emlékekkel mutat rokonságot.

1107 körül Könyves Kálmán király fivére, a testvérével folyamatosan sikertelen küzdelmet folytató Álmos herceg alapította Szent Margit tiszteletére. A XI. században épült, hosszúkás téglalap alaprajzú palotáját is átengedte a prépostság céljaira.

A prépostság kiterjedt birtokkal rendelkezett nem csak a környéken, hanem a Tisza mellett és Erdélyben is, amelyrõl részletes korabeli leírással rendelkezünk. A középkor végéig mûködött annak ellenére, hogy elõször Károly Róbert akarta megszûntetni rossz állapota miatt és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni, majd Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. A török háborúk idején pusztult el, a XVIII. században romjait is széthordták.

Az ásatások alapján meghatározható alaprajzi elrendezése: háromhajós, keresztboltozattal fedett temploma három, félköríves apszissal záródott, nyújtott, megemelt szentélye alatt háromhajós kripta húzódott, melybe a mellékhajókból lépcsõk vezettek, nyugati végén elõcsarnok és homlokzati toronypár állt. A hozzátartozó közösségi épület (volt palota) egyszárnyú, alápincézett volt, a templom szentélyének déli oldalához derékszögben csatlakozott. Az eredetileg egyemeletes épületet megemelték, majd nyugati hosszoldala elé tornácot húztak.

A Közép-Európában általánosan elterjedt építészeti dekoráció meglehetõsen egységes stílusa jelenik meg a prépostság vaskos, tömbszerû oszlopfejezetein is, melyeken levéldíszek, állatábrázolások és szalagfonatos ornamentika is megfigyelhetõ. A felsõ-itáliai eredetû alakos fejezetek egyik jellegzetes példája a feltárások során elõkerült hatalmas oszlopfõ, amelyen egymással küzdõ oroszlánok, nyulat elragadó sas és lovas vadász alakja van kifaragva. A faragványok finomabb, fejlettebb stílusából arra lehet következtetni, hogy II. Béla idején, 1138 táján készülhettek.

Néhány elõkerült korai oszlopfõ, melyek sem a templomhoz, sem a volt palotához nem köthetõk, a területen további elõkelõ épület(ek)et tételeznek fel. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, kriptáját rekonstruálták, ez a rész látogatható.