A kecskeméti Barátok templomának elõzménye a város legrégebbi építészeti emléke, a XIII-XIV. század fordulóján gótikus stílusban épült templom volt, melynek középkori maradványait ma is õrzi a késõbb barokk stílusban emelt Szent Miklós-templom.

A középkori maradványok felhasználásával a XVIII. században épült ferences rendi kolostor a koldulórendi szabályzat szerint egyszerû megjelenést kapott. Az egykori kolostor falai között mûködik a híres, Kodály Zoltán zenei nevelési koncepcióját tovább örökítõ Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet.

A Szent Miklós tiszteletére szentelt ferences templom elõzménye Kecskemét legrégebbi építészeti emléke, egy a XIII-XIV. század fordulóján gótikus stílusban épült és többször átépített középkori templom volt. Errõl tanúskodik a ferencesek által késõbb barokk stílusban átalakított templom oldalhajójának lábazata és a torony mellett álló néhány támpillér.

Korábbi leírások szerint az eredeti gótikus, egyhajós templomot Zsigmond király uralkodása alatt építették cseh betelepülõk. A templom a XVI. század közepétõl a salvatoriánus ferences rendi szerzeteseké lett.

1647-ben Lippai György esztergomi érsek engedélyével építettek székházat a ferencesek, majd késõbb Hosszútóthi László váci püspök hozzájárulásával kolostorrá alakították azt. Ettõl kezdve nevezték a templomot „Barátok templomának”. 1777-ben kezdték meg a többször leégett és átalakított templom teljes átalakítását. Az 1784-ig tartó munkák során alakult ki a máig látható barokk belsõ tér. Csak 1799-ben kezdték meg a torony copf stílusban történõ felújítását.

A középkori templom temetõje helyén ma romkert van. A kolostor a XVIII. század elsõ felében, több szakaszban épült fel középkori maradványok felhasználásával. Az építkezés befejezésérõl az emeletre vezetõ lépcsõ pihenõjénél elhelyezett korabeli kõtábla ad számot, mely szerint: „ezt a rendházat a Kecskeméten lakó barát atyáknak építették fel 1736 májusában”.

Késõbb még kisebb átépítéseket hajtottak végre az együttesen. A koldulórendi szabályzat szerint az épület letisztult, egyszerû megjelenést kapott, sem kívül, sem belül nem találhatóak meg a barokk korra jellemzõ túlzó díszítések. Az egykori berendezésekbõl csak néhány ajtó és a nagyterem faborítása maradt meg. Az új bútorok a népmûvészeti hagyományok és a barokk stílusjegyek keverésével Mezei Gábor tervei alapján készültek.

Az együttesben 1975-tõl a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet mûködik. A kolostornak az új funkcióhoz szükséges átépítése Kerényi József tervei szerint történt. Az épületet díszítõ mûalkotások közül érdemes kiemelni Borsos Miklós Kodály Zoltánt ábrázoló portrészobrát, valamint Kass János grafikáit. Az épület hátsó udvarában az 1980-as évek elején, szintén Kerényi József tervei alapján egy új épületet emeltek az irodák, tantermek, a könyvtár és a stúdió befogadására.