A kolostor alapjai XIII. századiak, a körmendi Vilhelmita szerzetesek számára építették, akik késõbb az Ágoston rendbe olvadtak. A kolostor többször gazdát cserét, különbözõ rendek települtek meg falai között. A XX. század 10-es éveiben a többször átalakított együttes helyére a Városi Bíróság szeccesziós épületét emelték.

1274-bõl származó oklevelek említik elõször a körmendi Vilhelmita szerzeteseket, a kolostor védõszentje: Szûz Mária. A rend késõbb beolvadt az ágoston rendbe. A XVI. század elején a kolostorba obszerváns ferencesek érkeznek. A ferencesek 1524-ben távoztak Körmendrõl.

1529-bõl származó iratok szerint domonkosrendi konventet tartottak a rendházban. A domonkosok a törökök érkezésekor elhagyták a várost, helyükre a Veszprémvölgyi cisztercita apácák kerültek 1543-ban.

1570-ben a rendház egy része ismét üresen állott. A romos rendházat késõbb kijavították, és sóházzá alakították. A sóházat késõbb lebontották, helyére építették 1913-14-ben a Városi Bíróságot szecessziós stílusban. Az építés során a rendház körüli temetõ sírjainak nyomaira bukkantak, de a rendház és a temetõ teljes régészeti feltárására még nem került sor.