Az újkorban létrejött ferences kolostor a Dél-Dunántúl egyik legszebb boltozatú középkori plábániatemplomának szentélyét használta fel a barokk templom kiépítésénél, és ebben található az egyik legfontosabb, ma is élő magyarországi Mária zarándoklat tárgya, a díszes köpenyekbe öltöztetett Madonna szobor, és „ruháinak” múzeumi kiállítása.

Andocs középkori településének plébániatemplomát először az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékekben említik. Ennek 16. századi átépítése nyomán jött létre a terület egyik legszebb, hálóboltozatos szentélye, amely a mai kolostortemplom egyik legfontosabb része.

A területet a törökök foglalták el a 16. század közepén és a legtöbb település elnéptelenedett. Az 1640-es évektől Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére a jezsuiták indították el újra a katolikus missziót, a rendhez tartozó plébános, Horváth János a településen romos plébániatemplomot és egy épen maradt Szűz Márai szobrot talált.

A 17. század végén híres búcsújáróhely jött létre, majd a jezsuiták helyét a ferences rend vette át, amely 1721-ben kolostort épített az egykori plébániatemplom mellett. Ők az elhagyott templomban három szobrot találtak, amelyek ma is a főoltáron állnak. Két év múlva tűzvésznek esett áldozatul ez az épület. Az új kolostort 1725-ben kezdték építeni barokk stílusban, a középkori templomból csak a szentélyt hagyták meg, és építették be a templomba.

Az új épületegyüttest Padányi Bíró Márton, veszprémi püspök szentelte fel, 1747-ben. Ugyanekkor épült ki a kripta is. A templom berendezésének legfontosabb része a gazdagon díszített barokk főoltár, középpontjában a Szűz Mária gótikus szobrával, mellette Szt. Katalin és Szt. Dorottya, két oldalt Szt. István és Szt. László térdeplő alakja.

A zarándokhely legfontosabb eleme a Szűz Mária szobor, amelyet a templom felszentelésére Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztetett. Azóta ez a szokás folyamatosan nyomon követhető, a szobor újabb és újabb díszes köpenyeket kapott hálaadásként, részben az itt bekövetkezett csodás események hatására.

Így ma már több mint 258 öltözéke van a szobornak, amelyeket a plébánián kialakított Mária múzeum kiállításában mutatnak be. A ruhákat általában két hetente cserélik a szobron, és a legjelentősebb Mária ünnepeken, elsősorban Nagyboldogasszony napján vannak fontos zarándoklatok. A templom többi berendezését a környék jelentős családjainak (pl. Zichy, Jankovich, Lengyel) támogatásával készítették a 18. században.