A gyõri belváros gazdag barokk építészeti emlékanyagából kiemelkedik az egykor a pannonhalmi apátság birtokába tartozó apáti ház, mely ma a gyõri Xantus János Múzeumnak ad otthont.

A gyõri belváros legjelentõsebb terén áll a barokk homlokzatával és építészeti kialakításával is meghatozó jelentõségû épület amely a hazai szerzetesi építészet egyik speciális emléke. A törökkor után újra benépesülõ pannonhalmi bencés apátság nagyméretû házat épített a püspöki székhelyen, amely alkalmas volt arra, hogy a fõapát hosszabb-rövidebb ideig itt tartózkodjon, jelentõs vendégeket fogadjon.

Az épület helyén eredetileg kilenc városi ház állt, ezek felhasználásával épült ki 1741-42-ben az egyemeletes barokk épület. Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a bencés rendet, az épületet egy ideig katonai árvaházként használták, csak 1802-ben került vissza a rend tulajdonába. 1816-tól egészen 1910-ig papneveldeként, majd 1949-ig kollégiumként szolgált; ekkor múzeummá alakították át. Ma is itt található a gyõri Xantus János Múzeum.

Az épület homlokzatán egy-egy fülkében Szent István és Benedek szobra látható. Ezek között helyezkedik el a rokokó díszes középerkély. Emeletére fonottdíszes, kõkeretes lépcsõ vezet fel. Az egykori díszterem boltozatát Schaller István festette ki, az 1756-ban keletkezett allagorikus és historikus freskók az egyház diadalát ábrázolják.

A stukkó díszes és festett erkélyes terem oldalfalain Szent Imre herceg Pannonhalmán, Szilveszter pápa álma a Szent Koronáról, Szent István és Asztrik apát képek láthatóak, amelyeket az ablak közökben latin szöveges emblémák egészítenek ki.