A XI. századi elõzményekkel rendelkezõ bencés apátságot a XII. század közepén alapították. A török idõkben elpusztult együttes területérõl az ásatások során kiterjedt tárgyi leletanyag került elõ, romjai azonban méltatlanul feledésbe merültek, a benõtt növényzettõl alig láthatóak.

A kánai bencés apátságot a Kamaraerdõ feletti magaslaton az 1150-es években alapította a Becsegergely nemzetségbeli Apa bán. Titulusa ismeretlen, de elképzelhetõ, hogy a területével 1339-ben határos Mindszenthegye az apátságról kapta a nevét. A kolostor egy tûzvész miatt a XV. században teljesen leégett, s bár a XVI. században újjáépítették, 1541-ben, Buda török kézre kerülésekor elpusztult.

Helyén a XI. században Kána falu plébániatemploma állt, körülötte temetõvel. A plébániához egy igényes kivitelû, kis kõépület is tartozott, amely valószínûleg a kegyúr és a templom értékeinek az õrzésére szolgált. Ezt lebonthatták a kolostorépület építése során. A templom a kegyúri család temetkezõhelyeként szolgált.

Az 1980-as években végzett ásatások alapján meghatározható a templom egyszerû alaprajza: egyhajós tere félköríves apszissal zárult, bõvítményként hozzáépült nyugati toronypárja az északi és déli falsíkon kívül állt. Az apátság alapítása után északi oldalán hosszú, keskeny kápolna épült, mely feltehetõleg kegyúri temetkezõhelyként szolgált.

A kolostor két helyiségbõl álló, keleti szárnya korábban épült, mint a kvadrum másik két oldala. Ennek a résznek az építése valószínûleg összefügg a kéttornyos homlokzat kialakításával. Feltárt faragványai a XII. század végén, vagy a XIII. század elején készülhettek. Az ásatások során gazdag tárgyi leletanyag került elõ, például üvegtárgyak edények, kengyelek, kõfaragványok, stb.

Az apátság mára növényzettel benõtt romjai alig észlelhetõk a látogatók számára, az örökségi helyszín megóvásának érdekében állagmegóvásra és tereprendezésre lenne szükség. A közelmúltban a mellette elhelyezkedõ lakópark építésekor a középkori Kána falut is feltárták egy nagy területû leletmentéssel.