A XVIII. században épült pálos templom Budapest egyik legkiemelkedobb barokk egyházi épülete, melynek belso díszítése is igen gazdag, faragott szószéke a hazai barokk muvészet kiemelkedo alkotása. Kolostorának legkiemelkedobb része könyvtára, mely Magyarország legjelentosebb barokk teremkönyvtára.

A pálos rend a török megszállás után újra megtelepedett és egykori budai birtokaik helyett 1688-ban a pesti Kecskeméti kapu közelében kaptak telkeket és egy itteni dzsámit használtak templomként. 1720-ban eloször itt egy kápolnát emeltek, majd 1725-76 között itt épült fel templomuk a késobbi egyetemi templom. A nagyszabású barokk épület belso díszítése is igen gazdag, faragott szószéke a hazai barokk muvészet kiemelkedo alkotása. Gazdag díszítésuek a fo és mellékoltárok, a szoborcsoportok mellett a mennyezet freskók is jelentosek. A sekrestye berendezésének és a templom fa dombormuveinek is jelentos része pálos munka barokk stílusban. A templom mellett helyezkedett el a rend kolostora, amelynek legkiemelkedobb része a könyvtár, az 1775-ben befejezett gazdagon faragott, földszinti és emeleti karzatból álló berendezéssel.

A Magyarországon legjelentosebb barokk teremkönyvtár szintén a pálos mesterek munkája. II. József miután 1786-ban feloszlatta a rendet. Ezt követoen kolostorukban a Központi Papnevelo Intézet muködött, a korábbi pálos könyvtárba a teológiai kar és a pesti szeminárium könyvei kerültek elhelyezésre. A templom az egyetemi ifjúság lelkipásztori gondozását látta el, a pálosok feloszlatását követoen, mint egyetemi templom muködik. Több alkalommal is helyreállították, ma Budapest egyik legkiemelkedobb barokk egyházi épülete.