Az árpási premontrei prépostsági templom a magyarországi románkori téglaépítészet egyik ritka példája. Híres barokk oltárképérõl ismert, mely a köpenyes Madonna ritka ikonográfiai típusát jeleníti meg.

A prépostságot 1251-ben alapította Pok nemzetségbeli Nagy Móric ispán, idõsebb Szent Jakab apostol tiszteletére. 1526-ban a kanonokat premontrei apácák váltották fel, akik 1577-ig laktak a monostorban.

A török hódoltság alatt elnéptelenedett és romossá vált prépostságot 1601-ben a nagyszombati klarisszák kapták meg II. Rudolftól, akik 1750 körül a templomot barokk stílusban részben átalakították. 1782-ben II. József a rendet feloszlatta. Attól kezdve a település plébániatemplomaként mûködik.

A templom ma Árpás határában áll, egyhajós, egyenes szentélyzáródással és két nyugati toronnyal. A homlokzat legimpozánsabb építészeti eleme az egykor dombormûdíszes, félköríves timpanonnal ellátott kapuzat. A fõoltárkép 1666-1667-ben készült. A képen Szûz Mária védõgesztussal köpenye alá vonja Magyarország térképét, alatta a földi régióban I. Lipót császár, a római pápa, Wesselényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Péter horvát bán térdel. A képen a festõ önmagát is megörökítette.