Miért érdemes Frankfurtba utazni?

Frankfurt fontos közlekedési csomópont. Európa nagy forgalmú közútjai találkoznak itt, a Majna és a csatorna bekapcsolja a vízi, hatalmas repülőtere pedig a nemzetközi légi forgalomba.

Pályaudvara a kontinens egyik legnagyobbja. A majdnem 2 millió lakosú ipari, kereskedelmi és bankközpont a kultúrának is jelentős fellegvára. Számos műemléke, és az, hogy jelentős vásárváros, fontos turistacentrummá avatják.

A Furt der Franken, a frankok gázlója már az írott történelem előtti időkben is fontos átkelőhely volt. 794-ben Nagy Károly birodalmi gyűlésének, 1152-ben Stauf (Barbarossa) Frigyes császárrá választásának a helyszíne, és azóta a vásároknak, 1454 óta a könyvnyomtatásnak és a könyvkiadásnak is a városa lett. 1944 márciusában földig bombázták, de gyorsan újjáépítették, a „legamerikaibb” európai nagyvárossá.

A Majna jobb partja és a hat szakaszra osztott, de minden szakaszán „Anlage” végződéssel elnevezett (itt parkot jelent), a belső részén valóban zöldterületekkel övezett, a régi városfalak és sáncárkok vonalát követő körút cikcakkos félköre közötti Óváros sűríti magába a látnivalókat.

A Főőrség (Hauptwache) 1729-ben emelt barokk palotája a város szíve, bár a forgalom nem itt a téren, hanem alatta, az S-Bahn és az U-Bahn találkozójánál kialakított földalatti üzlet-negyedben lüktet.
Az Eschenheimi torony (Eschenheimer Strasse) és a hozzá csatlakozó városfal 1428 óta vigyázza a várost.
A Katharinenkirche (Hauptwache) 1343-ban kórházkápolnának épült. 1678-1681 között protestáns templommá építették át. Goethét itt keresztelték. Közeléből indul a Zeil, amely a Kaiserstrasséval együtt a város fő üzletutcája.

A Zoo, a világhírű Állat- és Növénykert zárja a Zeil keleti végét.

A Liebfrauenkirche (Liebfrauenstrasse), az 1310-re befejezett gótikus istenháza csarnokában az 1426-ban kialakított gótikus belső kapuboltozat (Südportal), előtte meg a rokokó Boldogasszony-kút várja a turistákat.