A késõ-gótikus udvari formakincset közvetítõ, Mátyás-kori rendi építõtevékenység legnagyobb emlék csoportja Nagyvázsony környezetében alakult ki. Az itt létrejött pálos mûhelyek a hazai késõ-gótika élvonalába tartoztak. A vázsonyi mûhely megoldásai széles körben terjedtek el a veszprémi egyházmegye területén.

A pálos kolostort 1480 körül egy korábbi templom helyén Kinizsi Pál, Mátyás király egyik legjelentõsebb hadvezére alapította Szt.Mihály tiszteletére. Az építési munkálatok 1483-ra fejezõdtek be. A kolostor elsõ lakói Tálodról települtek át ide. Az alapító Kinizsi Pál síremlékét a templom szentélyterében helyezték el.

A templomot 1543-ban hagyták el a szerzetesek. 1552-ben a helybéli földesurak felrobbantották az épületeket amiatt, hogy ne szolgálhassanak hadi építményként a török harcokban.

Temploma, melynek északi fala ma is csaknem párkánymagasságig áll, egyhajós elrendezésû volt, sokszögzáródású szentéllyel. A templomot csillagformát mutató hálóboltozattal fedték. A templom épületéhez északról, csaknem azonos szélességben csatlakozó kolostorszárny szabályos kerengõ köré szervezõdött, melynek keleti oldalán az apszissal kiemelt rendfõnöki kápolna állt.

Mellette, a templom felõli oldalon feltehetõen, a szintén apszidiális bõvületû, egyenes záródású sekrestye lehetett. Az együttes feltárt és konzervált látványos romjai a községi temetõ mellett állnak.