A pusztaszeri bencés monostor változatos építéstörténetében több periódus körvonalazható. Az ásatások során három különböző típusú templomot tártak fel a kutatók. Az első templom már Szent István uralkodásának az idején állt. Előkerült faragványai francia hatásról tanúskodnak. Continue reading “Ópusztaszer, Pusztaszer, Bencés kolostor”
A királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő együttese. Continue reading “Ócsa, Premontrei kolostor”
A Báthoriak birtokához tartozó Nyírbátorban a ferencesek korai jelenlétével számolhatunk, már a XIV. században letelepedtek. Elõbb az obszervánsok építettek maguknak kolostort, majd ennek alapjaira a XVIII. század közepén a minoriták emeltek kolostort és állították helyre a romba dõlt templomot. Temploma a késõ gótikus teremtemplomok egyik jelentõs példája. Continue reading “Nyírbátor, Ferences kolostor”
A késõ-gótikus udvari formakincset közvetítõ, Mátyás-kori rendi építõtevékenység legnagyobb emlék csoportja Nagyvázsony környezetében alakult ki. Az itt létrejött pálos mûhelyek a hazai késõ-gótika élvonalába tartoztak. A vázsonyi mûhely megoldásai széles körben terjedtek el a veszprémi egyházmegye területén. Continue reading “Nagyvázsony, Pálos kolostor”
A XIV. században Szent Margit tiszteletére emelt kõtemplom köveit a mai római katolikus barokk templomba építették be. 1423-ban ferences rend minorita ágának rendházként mûködött. Continue reading “Nagykanizsa, egykori ferences rendház”
A máriapócsi kegyhely kultusza 1696-ban kezdõdött, amikor a korábbi fatemplom Mária-képe könnyezni kezdett. A XVIII. század közepén a kultusz nyomán kegytemplom és bazilita rendház épült barokk stílusban. Ettõl kezdve Máriapócs búcsújáróhellyé emelkedett, mára nemzetközi kegyhellyé vált. Continue reading “Máriapócs, Görög katolikus kolostor és kegytemplom”