A XIV. században Szent Margit tiszteletére emelt kõtemplom köveit a mai római katolikus barokk templomba építették be. 1423-ban ferences rend minorita ágának rendházként mûködött. Continue reading „Nagykanizsa, egykori ferences rendház”
A máriapócsi kegyhely kultusza 1696-ban kezdõdött, amikor a korábbi fatemplom Mária-képe könnyezni kezdett. A XVIII. század közepén a kultusz nyomán kegytemplom és bazilita rendház épült barokk stílusban. Ettõl kezdve Máriapócs búcsújáróhellyé emelkedett, mára nemzetközi kegyhellyé vált. Continue reading „Máriapócs, Görög katolikus kolostor és kegytemplom”
A középkori alapítású kolostor jelentõségét mutatja, hogy innen alapították a rend elsõ Magyarországon kívüli kolostorát, Európa egyik legismertebb zarándokhelyét, a lengyelországi Jasna Gora-i Szûz Mária kegyhelyet. Continue reading „Márianosztra, Pálos kolostor”
A közép-európai kamalduli remeteségek egyik legszebb és jelentõs részleteiben épen megmaradt barokk példájaként említhetõ kolostor cellaházait gazdag címer sorozat díszíti, parkosított belsõ része, romos temploma a hazai szerzetesi emlékek kiemelekedõ építészeti együttese. Continue reading „Majk kamalduli remeteség”
A XIII. század legelején épült bencés apátsági templom a korszak hazai templomépítészetének egyik legkiemelkedőbb és legépebben megmaradt emléke. Mûvészeti szempontból kimagasló jelentõségûek az épületet díszítõ faragott elemek. 1199 és 1203 között alapították Szt. Jakab apostol tiszteletére. Continue reading „Lébény, Bencés apátsági templom”
A Balaton déli partjának legépebben megmaradt középkori szerzetesi temploma a magyarországi késõközpkori mezõvárosi ferences kolostoroknak egyik legjellegzetesebb példája. Az épségben megmaradt temploma tiszta építészeti formái, egyszerû megjelenése miatt a koldulórendek hazai építészeti emlékeinek fontos emlékévé avatják ezt a mûemléket. Continue reading „Köröshegy, Ferences kolostor”