A belvárosban elhelyezkedõ nagyméretû barokk templom 1641-ben készült el, egy itáliai mester Bartolomeo Torre irányításával. Végsõ építészeti megjelenését csak a 18. században érte el, a fõhomlokzat jelenlegi formáját ekkor alakították ki. Continue reading „Győr, Jezsuita templom és rendház”
A gyõri belváros gazdag barokk építészeti emlékanyagából kiemelkedik az egykor a pannonhalmi apátság birtokába tartozó apáti ház, mely ma a gyõri Xantus János Múzeumnak ad otthont. Continue reading „Győr, Apátúrház”
A XI. századi elõzményekkel rendelkezõ bencés apátságot a XII. század közepén alapították. A török idõkben elpusztult együttes területérõl az ásatások során kiterjedt tárgyi leletanyag került elõ, romjai azonban méltatlanul feledésbe merültek, a benõtt növényzettõl alig láthatóak. Continue reading „Kána, Budapest, Bencés apátság”
A szegény sorsú leányok nevelésére a XVI. században alapult iskolanõvérek rendje a XIX. század közepén telepedett meg Kalocsán a ma is álló neoromán stílusú, Miasszonyunkról elnevezett zárdájukban. Az iskolanõvérek jelenleg is számos jó hírû intézményt: óvodát, általános iskolát és gimnáziumot is mûködtetnek. Continue reading „Kalocsa, Apáca kolostor”
A jászberényi ferences rendház a város legkorábbi egyházaként épült fel a XV. században gótikus stílusban. A török hódoltság idején Musztafa budai pasa utasítására létesült palánkvár egyik fontos erődítménye volt. A XVIII. században barokk stílusban átépítették. Continue reading „Jászberény, Ferences kolostor”
A hazánkban különleges megoldásnak számító egyhajós, szimmetrikus elrendezésű, kétkápolnás alaprajzú középkori templom kiemelkedik a román kori templomaink sorából. A barokk kori átépítésekből megmaradt legépebb középkori részlete a déli kápolnája. Fennmaradt kőfaragványai, alakos domborműtöredékei az esztergomi építkezésekkel rokonítják, és francia tanultságú építőműhelyt feltételeznek. Continue reading „Jánoshida, Premontrei kolostor”