A zselicszentjakabi bencés apátság a XI. században az alapító személyes reprezentációját szolgáló főúri alapítások egyik legkorábbi példája. A hazai emlékanyagban különleges alaprajzi elrendezése, bizáncias jellegű relieftöredékei emelik ki egyházi románkori épületeink sorából. Helyreállított részletei romkertben tekinthetőek meg. Continue reading „Kaposvár, Bencés apátság”
A magyar későromán építészet és szobrászat legkiemelkedőbb alkotásainak egyike. Az apátságot, birtokainak központjában, 1214 körül alapította a Ják nemzetségbeli Márton (Jáki Nagy Márton). Continue reading „Ják, Bencés apátság”
Kecskeméten a XVIII. század elején fõúri támogatással megtelepedõ piaristák máig mûködõ iskolát alapítottak és templomot építettek. A város egyetlen tiszta barokk stílusú temploma a piaristák Szentháromság temploma. A piaristák egyik leghíresebb intézményének neves diákjaira emléktábla emlékeztet. Continue reading „Kecskemét, Piarista rendház, templom és gimnázium”
A kecskeméti Barátok templomának elõzménye a város legrégebbi építészeti emléke, a XIII-XIV. század fordulóján gótikus stílusban épült templom volt, melynek középkori maradványait ma is õrzi a késõbb barokk stílusban emelt Szent Miklós-templom. Continue reading „Kecskemét, Ferences kolostor”
A grábóci szerb templom és kolostor jelentõsége messze túlmutat Tolna megye határain. Grábóc az egész kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt, egy valóságos „magyar Athosz”. Continue reading „Grábóc, Szerb templom és kolostor”
A felsõörsi prépostsági templom román kori tornyának gazdag nyugati homlokzata egyedülálló a hazai emlékanyagban. A kaput lezáró timpanon motívum itt jelenik meg hazánkban elõször. Continue reading „Felsőörs, Ágostonrendi prépostság”